kalcedon

A Herman Ottó Múzeum Ásványtára rendelkezik a legteljesebb ásványgyűjteménnyel a mai Magyarország területéről, a gyűjteményi példányok hozzávetőlegesen 700 lelőhelyet képviselnek, 70%-a Magyarország ásványait reprezentálja, 20%-a a Kárpátok régió egyéb országaiból (Szlovákia, Románia, Ukrajna, Lengyelország, Csehország) származik, míg a maradék 10% a világ egyéb területeiről.

Az "Ásványok Magyarországról" című kiállításon ebből a páratlan gyűjteményből mutatnak be egy ízelítőt. 180 példányon keresztül egy rövid, de tömör áttekintést adnak hazánk legfontosabb ásványfajairól és lelőhelyeiről. A kiállításon a Magyarországról ismert mintegy 550 ásványfaj közül 106-ot láthat a kedves érdeklődő! A bemutatásra kerülő anyag kiválasztását és összeállítását az esztétikai érvek mellett a tudományos szempontok határozták meg. Találkozhatunk olyan ásványokkal, amelyeket kirándulásaink alkalmával magunk is gyűjthetünk, de betekintést nyerhetünk a bányák mélyéről előkerült példányok csodálatos birodalmába is.

A kiállítás 8 vitrinben kapott helyet, melyben hegységenként mutatják be a példányokat:

1. A Soproni- és a Kőszegi-hegység ásványai: ásványok a Fertőrákosi-palaszigetről (aktinolit, ilmenit, muszkovit, sörl), soproni és kópházai kőfejtőkből (klinoklor, almandin), Vaskeresztes (ferroglaukofán, magnetit) és Velem (albit, muszkovit) környékéről, valamint a felsőcsatári talk-bányából (antigorit, talk).

2. A Mecsek és a Villányi-hegység ásványai: ásványok a mórágyi gránitból (mikroklin, kvarc, epidot), a mecseki uránérc-telepből (uraninit, uranopilit, illit, dolomit), a széntelepekből (kvarc, terméskén), a fonolitokból és egyéb alkáli magmás kőzetekből (nátrolit, augit, hematit), mészkövekből (azurit), illetve a Villányi-hegységből a beremendi (kalcit, karbonáthidroxilapatit) és a máriagyűdi (litioforit) mészkő-bányákból.

3. A Bakony és a Balaton-felvidék ásványai: ásványok mészkövekből (kalcit, langit), mangánérc-telepekből (piroluzit, manganit, kriptomelán, rodokrozit, kvarc, goethit), széntelepekből (borostyán, markazit), bauxittelepekből (böhmit, gipsz) és bazaltokból (forsterit, aragonit, nátrolit, phillipsit).

4. A Velencei-hegység, a Gerecse, a Vértes, a Visegrádi-hegység, a Pilis és a Budai-hegység ásványai: ásványok gránitból (kvarc, ortoklász, fluorit), andezitekből és dácitokból (sztilbit, kabazit), hidrotermás ércesedésekből (molibdenit, piromorfit), szkarnokból (diopszid, vezuvián, apofillit, okenit), mészkövekből (kalcit, aragonit, barit, goethit, metacinnabarit), széntelepekből (gipsz, mellit, kochsándorit, tschermigit) és bauxittelepekből (aluminit, gipsz).

5. A Börzsöny, a Cserhát és a Karancs-Medves hegycsoport ásványai: ásványok mészkövekből (kalcit, gipsz, barit, terméskén), andezitekből (tridimit, molibdenit, annit, nontronit), hidrotermás ércesedésekből (arzenopirit, termésbizmut, bizmutin), széntelepekből (szalmiák), bazaltokból (hornblende, anortoklász, phillipsit) és torlatokból (almandin).

6. A Mátra ásványai: ásványok a kelet-mátrai (termésréz, pirrhotin, pirit, enargit, tetraedrit, molibdenit, prehnit, halotrichit, kalkantit, anhidrit, wavellit, paligorszkit, andradit, grosszulár, hedenbergit, tremolit, whewellit) és a nyugat-mátrai ércesedésekből (kalcit, kvarc, barit, fluorit, wurtzit, galenit, szfalerit, kalkopirit, antimonit, jarosit), valamint egyéb andezitekből (aragonit, szeladonit).

7. A Bükk és az Aggteleki-karszt ásványai: ásványok az Upponyi-hegység agyagpaláiból (grafit, kingit), a bükki üledékes (kalcit, kriptomelán) és magmás kőzetekből (prehnit, axinit, epidot, magnetit, pargasit), valamint az Aggteleki-karszt legjelentősebb lelőhelyeiről, vagyis Rudabányáról (termésréz, goethit, kuprit, markazit, barit, cerusszit, sziderit, antlerit, azurit, malachit, posnjakit, cornubit), Alsótelekesről (gipsz, terméskén), Perkupáról (anhidrit, krizotil), és a tornaszentandrási Esztramos-hegyről (kalcit, hematit, karbonáthidroxilapatit).

8. A Tokaji-hegység ásványai: ásványok metamorfitokból (muszkovit), andezitekből (kalcit, sziderit, szaponit), riolitokból (cinnabarit, barit, kvarc, almandin, alunit), hidrokvarcitokból (sztibikonit), nemesagyag-telepekből (kaolinit), valamint bemutatásra kerülnek a hegység híres kvarc- és opálváltozatai is.

A kiállítást rendezte: Fehér Béla és Jáger Viktor (Herman Ottó Múzeum, Miskolc).
A kiállítás kivitelezésében közreműködött: A Természettudományi és a Régészeti Osztály munkatársai (Janus Pannonius Múzeum, Pécs).

Információ: www.jpm.hu, 72-213-419

KÉPGALÉRIA